Szöget ütött a fejembe/Nagelbild

Már  régóta szemeztem ezzel a szöges megoldással. Gondoltam, annyira nehéz nem lehet, kipróbálom. Igazából nem is volt ördöngős, csak hangos...

Èn úgy készítettem el, hogy kinagyítottam egy fotót, ráhelyeztem a falapra és az alakzat, a téma mentén pici lyukakat ütöttem a fába. Utána a lyukacskák alapján könnyű volt tájékozodni, hogy hova verjem be a laposfejű szögeket. Mikor készen voltam vele, ide-oda tekergettem a cérnát a határok mentén, míg elő nem jött a várva várt kép. Hozzáteszem, hogy "cérnázni" nem mindig volt egyszerű, és a végek eldolgozására is biztos van valami szebb megoldás, de elsőre így sikerült.

A kép egyébként a férjem keresztanyjának a 70. születésnapjára készült. A háttérbe a 6 testvér gyerekkori képét bújtattam a virágok mögé.

Diese Nagelbild-Technik hat mich schon lange fasziniert. Ich dachte, na ja, so schwer kann das nicht sein, ich muss es versuchen. Ehrlich gesagt, war auch nicht, nur laut...
Ich habe es so hingekriegt, dass ich ein Foto vergrößerte, auf die Holzplatte legte und an der Grenze der Figur kleine Löcher geschlagen habe. Nach den Löchern konnte ich mich gut orientieren, wohin ich die flachköpfigen Nagel einklopfen sollte. Als ich damit fertig war, drehte ich den Faden um die Nagelköpfe herum, bis ich endlich die erwartete Figur entdeckt habe. Ich muss dazu hinfügen, dass mit Faden umzugehen, war doch nicht so einfach, und sicher kann man das Ende von dem schöner verstecken, aber zum ersten Mal ist das so gelungen.
Das Bild habe ich übrigens für den 70. Geburtstag der Jött meines Mannes gemacht. Im Hintergrund, hinter den Blumen habe ich die Kinderfotos der ins. 6 Geschwistern versteckt.

Kofaportéka/Messeangebot

Megtörtént. Èletemben először kivonultam a portékámmal a karácsonyi vásárra. Ami mindenképpen vonzott az ajánlatban, hogy fedett teremben volt, így nem kellett a hidegben fagyoskodni. Maga a stúdió kellemes helynek tetszik, több teremmel és galériával. Ismeretséget is hozott a két nap, megismerkedtem Katival és számomra eddig ismeretlen boraival ill. Szandrával és a homokképekkel.
Bár a hangulat nem volt rossz, de a szervezők érdektelenségénk köszönhetően szinte alig volt látogató. A másik tény, amit megállapítottam, hogy a müncheni finom ízlés ritkán vet akár egy pillantást is kreatívabb, de olcsóbb alkotásokra. Ha ékszer kell nekik, akkor megállnak az ötvösnél (vagyis a szomszédomnál...)
Összességében mégis egy érdekes es új tapasztalat volt. 

Sooo, dass haben wir auch hinter uns. Erstesmal in meinem Leben habe ich als Verkäuferin an einem Weihnachstmarkt teilgenommen. Was ich am Angebot ansprechend gefunden habe, dass das Studio bedeckt war und man nicht in der Kälte zittern mußte. Der Raum mit seiner Aufteilung und die Galerie waren sonst angenehm. Die zwei Tage haben auch neue Bekanntschaften gebracht: ich habe Kati mit ein Paar neuen ungarischen Weine und Sandra mit den Sandbildern kennengelernt.
Die Stimmung war ganz gut, aber die Gleichgültigkeit der Veranstalter hat uns nur wenige Käufer besorgt. Der andere Fakt, was ich festgestellt habe, dass der feine Münchener Geschmack wirft nur selten einen Blick auf kreative, aber billigere Werke. Falls sie Schmuck kaufen möchten, gehen sie zum Goldschmied (also direkt neben mich...)
Insgesamt war das aber doch eine schöne und neue Erfahrung für mich.

Gombostűzve/Ausgepixt

Az előszoba a lakásnak egy olyan része, ami még nem teljesen privát, de sokat elárul az ottlakókról. Hát, ez a rész nálunk sokáig üresen állott, mert nem tudtam eldönteni, mi is kerüljön az "árulkodó folyosófalra".

Egy ideig a falmatrica mellett érveltem, de azt a férjem nem nagyon szereti, mert -igaz, ami igaz- egy idő után elhagyja magát és a falat is.

Egyik ötlet jött a másik után, míg kigondoltam ezt a felaprózott Európa térképet, melyen be tudjuk jelölni,  hol mindenhol jártunk már. A fotók pedig egy kissé személyessé teszik a hivatalos tényeket. Mondjuk meg is őrülnék, ha a lakásban mindenhol magamról látnék fotókat, de ebben a formában, bevallom, tetszik a dolog. A piros sablonminta pedig több helyen visszaköszön, mert jól nevelt. Remélem inspiráltam valakit az ötlettel!

Der Flur ist ein Teil der Wohnung, der noch nicht ganz privat ist, aber verrät vieles über die Bewohner. Tja, dieser Teil war bei uns lange unberührt, weil ich mich nicht entschieden konnte, was ich mit dieser "verräterische Flurwand" anfangen soll. Ich war eigentlich neben dem Wandtattoo, aber meine Mann mag das nicht, weil es sich schnell ablöst und nicht so ansprusvoll aussieht.
Eine Idee nach der anderen hat unseren Flur verlassen, bis ich endlich die zerstückelte Europa Karte ausgedacht habe. Auf dieser können wir alles markieren, wo wir schon waren und die Fotos das Offizielle eher persönlich machen. Ich würde wahnsinnig sein, wenn ich mich z.B. überall in der Wohnung sehen müßte, aber in diesem Form kann ich das sehr gut akzepzieren. Die rote Schablonemuster kann man noch die-da sehen, reflektiert sich überall im Flur. Ich hoffe, ich konnte jemanden auf neue Ideen bringen!

A 3 szín az én, ö, mi útjainkat jelöli./ Die 3 Farben deuten auf meine, seine, unsere gesehene Plätze hin.

Fotorecycling 3: Könyvjelző/Buchzeichen

Ismét egy ötlet a fotó újrahasznosítás sorozatomból. Egyszerű, gazdaságos és személyes. A készítés módja: vagdosás, ragasztás, laminálás és készen is van egy lehetséges ajándék. Tényleg jópofa, de engem most az alatta lévő könyv jobban foglalkoztatott. Felismeri valaki? Na jó, nem annyire közismert. Thomas Mann Egy szélhámos vallomásairól van szó, és bár még az elején tartok, de nagyon élvezetes könyvnek tartom. Ajánlom figyelmetekbe, ha kezetek ügyébe kerülne.
 U.i.: Megtalálja valaki a hajót a könyvjelzőn?

Hier ist noch eine Idee zu meiner Fotorecycling-Serie. Einfach, günstig und persönlich. Vorbereitung: schnibbeln, kleben, laminieren und ein mögliches Geschenk ist schon fertig. Echt nett, aber das Buch hat mich diesmal eher beschäftigt. Das ist nähmlich Bekänntnisse eines Hochstaplers Felix Krull von Thomas Mann. Leider ist dieser Roman nicht so bekannt, obwohl ich es nach ein Paar Seiten garantieren kann, dass es richtig amüsant is. Absolut zu empfehlen!
P.S.: Hat jemand den Schiff auf dem Buchzeichen gefunden?

Gästenye fa

Ezzel a német-magyar szóalkotmánnyal lehetne a legjobban kifejezni, hogy mit is takarnak e fa levelei. (Gäste: vendégek, kiejtése: geszte). Egy esküvőre készítettem. Célja, hogy mindenki megörökítse magát mindenféle közhely és oda nem illő mondatok nélkül. (Forrás: http://www.inspiraciok.hu/2011/09/ujjlenyomat-mint-tokeletesen-egyedi.html)

Mit diesem deutsch-ungarischem Ausdruck könnte man am besten ausdrücken, was hinter den Blätter dieses Baums steckt. (fa: Baum, gesztenye: Kastanien). Es wurde für eine Hochzeit gemacht. Das Ziel war, dass jeder sich in diesem Gastbuch verewigen kann ohne Chlisees oder nicht passende Wünsche zu schreiben.

Nyári élményeim/ Meine Sommererlebnisse

Ezt a fényképtartót teljesen spontán, a kis szalmakalapok láttán találtam ki. Raffiával összekötöztem, és voilá máris lehet frissen sült nyári képeket beletenni. (Èn csak egy fotóval díszítettem fel, mert ajándéknak készült, és majd a barátnőm olyan képeket válogat ki hozzá, amilyeneket szeretne.)

 

 

Dieses "Fotoalbum" habe ich ganz spontan rausgefunden, als ich diese Strohhüte angeblickt habe. Ich habe sie zusammengebunden und voilá der Fotohalter ist schon fertig. Man kann die Sommererlebenisse hereintun. (Ich habe extra nur ein Bild benutzt, weil das ein Geschenk ist. Meine Freundin kann dazu solche Bilder auswählen, welche sie möchte.) 

Keresztelőgyertya/Taufkerze

Egy kis faluban nőttem fel, ahol az osztályunkban én voltam az egyetlen refomátus, ezért fogalmam sincs a katolikus dolgokról. Azt tudom, hogy kifejezetten örültem, hogy nem vagyok katolikus, mert nem kellett hittanra járnom, és egy órával előbb hazamehettem az iskolából. 

Azt sem merem mondani, hogy egészen más szokások uralkodnak itt, Németországban, mint nálunk, mert nem tudom, nálunk mik vannak. Van pl. olyan, hogy a keresztelőre a keresztszülő gyertyát csinál(tat), és azt adja ajándékba? Mert itt így működik a dolog.

Ragadtam is az alkalmon, hogyha már farigcsálni kell, akkor én szívesen vállalom. Ugyanis a férjem keresztapa lesz (a főcímdalt el is játszottam neki gitáron kézcsók nélkül), és gondoltam, akkor kipróbálom magam gyertyakészítésben. Mivel fogalmam sem volt, mi kerül a gyertyára, utánajártam, és víz, galamb, nap stb. szimbólumokkal díszítettem, ahogy annak a módja. Capise?

Ich bin in einem kleinen ungarischen Dorf aufgewachsen. Ich war in unserer Klasse die einzige Kalvinistin, deswegen habe ich nicht so viel Ahnung über die katholischen Traditionen. Das weiss ich aber, dass ich sehr glücklich darüber war, nicht katholisch zu sein, weil ich nicht an Religionsterricht teilnehmen musste und eine Stunde früher nach Hause gehen durfte.

Ich kann auch nicht sagen, dass es hier total andere Gewohnheiten bezüglich Taufe sind, weil ich keinen Vergleich habe. Ob man bei uns auch eine Kerze zur Taufe macht oder machen lässt? Weiß ich nicht.

Aber ich habe die Gelegenheit wieder benutzt, etwas zu basteln. Mein Mann wird nämlich Patenonkel (ich habe ihm direkt den Mainsong gespielt ohne Handkuss). Ich habe mich dabei auch getestet, wie ich Kerze bastele. Aus dem Grund, dass ich keine Ahnung habe, was ich darauf kleben muss, habe ich mir erstmal Informationen geholt und das ist daraus geworden. Va bene.

 „Ich mache ihm ein Angebot, das er nicht ablehnen kann.“ (Don Corleone)

Varrj rá gombot/Einknöpfen

 Ezt a gombos hűtőmágnes ötletet is valahonnan szedtem, de már nem emlékszem rá, hogy honnan. Azért mindig megemlítem, ha nem saját főből pattant ötletről van szó, mert a lopkodást nem szeretjük -legyen az tárgyi vagy eszmei. 
A konyhánkban püspöklila és papagájzöld színek uralkodnak -ezért e színválasztás. A képeslapon lévő mondat egy szójáték: Ne felejts engem/Ne felejtsd el tejet (venni). Nem tudom szépen lefordítani.

Diese Kühlschrankmagnetidee mit den Knöpfen stammt aus einer Ideeseite, aber ich habe es vergessen, welche... Trotzdem erwähne ich, wenn eine Idee keine eigene Quelle ist, weil stehlen ist keine schöne Sache -sollte das material oder non-material sein.

In unserer Küche herrschen die Lila und die Papagaigrün Farben, deswegen hab ich diese Töne ausgewählt.

Lánybúcsú/Jungesellinnenabschied

Ezzel a szójátékos pólóval indult a lánybúcsúztató, amit a barátnőmnek szerveztem. Èrdekes módon sokan nem értették, pedig szerintem annyi információt árult el, amennyit kellett... 

Aztán a későbbiekben felavattunk egy fát is a cipőinkkel. Ismeritek ezt a szokást? Egyik cikkemben röviden szót ejtettem róla, de nem meséltem el a háttértörténetét. A legenda szerint leszolgált spanyol kiskatonák kezdték el a "színes szokást" a katonaidejük lejárta után. Miután elhagyták a laktanyát, színesre festették a bakancsaikat és feldobták azokat egy fára, mondván, hogy véget ért egy korszak az életükben. Hát, ezzel a szándékkal búcsúztunk mi is a leányélettől. 

Az esthez sok minden még hozzátartozott: többek között pl. egy villányi túra és egy Nagy Háziasszony Teszt, amiből megtudhattuk, hogy melyik az egészségesebb: a kompót vagy a komposzt...

Der Jungesellinnenbschied, den ich für meine Freundin organisiert habe, hat mit diesem T-Shirt angefangen. Im Ungarischen bedeutet das Wort "Ara" erstens Papagai, aber auch Braut. Viele haben das leider nicht verstanden, obwohl wir denen noch zusätzliche Hilfe gegeben haben...

Später haben wir auch einen Baum mit unseren Schuhen "eingeweiht". Kennt ihr diesen Brauch? In einem meiner Artikel habe ich das kurz erwähnt, aber über die Hintergeschichte habe ich nicht erzählt. Nach der Legend haben die spanischen abgedienten Soldaten diese bunte Tradition nach dem Ende Ihres Diensts angefangen. Nachdem sie die Kaserne verlassen hatten, haben sie ihre Schnürstiefel bunt gefärbt und auf einen Baum geworfen um zu zeigen, dass eine Ära in ihrem Leben zu Ende gegangen ist. Nun wollten wir uns auch mit diesem Absicht vom Mädchenleben verabschieden.

Zu diesem Abend gehörten noch unter Anderen z.B. eine Weinprobe in einem ungarischen Weingebiet und ein großer Hausfrau Test, ob das Kompott oder der Kompost gesunder ist...

A tükör új ruhája/Des Spiegels neues Kleid

Már régóta a bögyömben volt ez a meztelen tükör. Több ötletem is volt vele kapcsolatban, de valahogy most jutottam el odáig, hogy egy ötletembe rá is bólintsak. A sablonnal készült mintát a "Dobjon be egy érmét" matrica teszi szemtelenné.

Seit langer Zeit stach dieser nackte Spiegel meine Augen. Ich hatte mehrere Ideen diesen zu verkleiden, aber erst jetzt kam ich dazu eine daraus zu verwirklichen. Die Muster wurden mit einer Schablone gemacht. Aber der Pepp ist das "Werfen Sie eine Münze rein!" Wandtattoo.

Fiókbarát/Schubladefreudig

Régen jelentkeztem, de most végre befejeztem egy projektemet.

Ez az ötlet ahhoz a szekrényemhez kapcsolódik, melyet már bemutattam, csak abban a cikkben az ékszertartóról volt szó. 

Amint talán a képen is látszik, a szekrény két felső fiókja igencsak keskeny. Ami belefér, az is fektetve, és előbb-utóbb ide-oda gurulgattak a kenceficék és kütyümütyük. Addig gurultak, míg annyira zavart a káosz, hogy eldöntöttem, megoldom ezt a problémát.

Mostani kedvenc anyagom, a filc adta az ötletet viszonylag merev tartásával... 

Lemértem a fiók magasságát, szélességét és mélységét, majd a filcből csíkokat vágtam és a csíkokat összevarrtam. A készítés közben adta ki magát az anyag, vagyis nem teljesen lett merev. Kihasználva ezt a girbegurbaságát más színt is tettem bele, és különböző formákban varrtam össze a csíkokat. Kicsit Hundertwasserra emlékeztet, bár akkor még színesebbre is csinálhattam volna. Az eredménnyel mégis elégedett vagyok, és most rend van az alacsony fiókban is.

Ich habe mich schon lange nicht mehr gemeldet, aber jetzt bin ich endlich mit meinem Projekt fertig.

Die Idee bezieht sich auf den Schrank, den ich bereits in einem Blogartikel erwähnt habe, nur da ging es um einen Schmuckhalter.

Wie man es auf dem Bild vielleicht sehen kann, sind die zwei obersten Schubladen des Schrankes wirklich flach. Was ich in diese packen kann, kann ich auch nur hineinlegen. Dieser viele Krimskrams rollte natürlich hin und her. Er ist so lange gerollt, bis mich das Chaos gestört hat und mich entschieden habe, das Problem zu lösen.

Mein neuer Lieblingsstoff, der Filz hat mich auf die Idee gebracht…

Ich habe die Höhe, die Breite und die Tiefe der Schublade gemessen aus dem Filz Streifen geschnitten und diese zusammengenäht. Während des Nähens habe ich den Stoff richtig kennengelernt, der war doch nicht so fest. Diese Eigenschaft ausnutzend habe ich auch eine andere Farbe hinzugefügt und die Streifen in verschiedenen Figuren zusammengenäht. Das erinnert mich ein bisschen an Hundertwasser, deswegen hätte ich das noch bunter machen können. Mit dem Ergebnis bin ich aber doch zufrieden und jetzt herrscht Ordnung in der Schublade.

Kétnyelvű sas/Zweiköpfige Adler sind manchmal zweisprachig

Hirtelen vagy megfontolt ötlet-e, nem tudom, de mától kétnyelvű lesz a blogom, hogy a németajkú olvasók is értsék a leírásokat. Szóval még több hibaforrás lesz a szövegben.

Plötzliche oder gut überlegte Idee ist es, das weiss ich nicht, aber ab heute schreibe ich meine Blogseite sowohl auf ungarisch als auch auf deutsch, damit auch meine deutschsprachigen Gäste die Beschreibungen verstehen. Grammatische Fehler sind also bald Stammgäste bei mir.

Fali ékszertartó/ Wandschmuckhalter

Ismét egy régóta keresett ötlet megoldása látható itt. A Toomban vettem ezt az éjjeliszekrény ajtót, csavartam rá pár kampót, meg akasztót, a fekete festék adta neki a peppet, és készen is van az ékszertartó. 


Wieder eine alte Idee wurde hier verwirklicht. Ich habe im Toom diese Schränkchentür gekauft. Dann habe ich Schrauben und Haken daraufgedreht, danach habe ich mit schwarzer Farbe den letzten Pepp gegeben und voilá! der Schmuckhalter ist fertig.

Ez az egyik kedvenc sarkom a lakásban: a nőci-sarok. Két falmélyedés között van, és csak akkor látható, ha elmegy mellette az ember. Már, ha elmegy, mert eddig mindenki megállt mellette, hogy elidőzzön pár percig itt...

Diese Ecke ist meine Lieblingsecke in der Wohnung: die "Chica-Ecke" . Das ist zwischen zwei Wänden, und lässt sich nicht von überall sehen, nur wenn man vorbeigeht. Wenn man überhaupt weitergehen möchte, statt ein Paar Minuten hier zu verweilen...

A filmjelenetes nyaklánc csermákdesign, a magasfeszültség-fülbevaló pedig Flammart. /
Die Kette mit der Filmszene ist von csermakdesign, die Ohrringe mit dem Hochspannungssymbol sind von Flammart.

Csíkos alátét

Ennek a csíkokból összeállított valaminek a leírását itt találtam. Eredetileg szőnyegnek készült, mert már nagyon bosszantott, hogy nem találok lila szőnyeget (ez legyen a legnagyobb bajom az életben). Gondoltam, ha nem tudok venni, akkor megcsinálom magam. A ciki csak annyi az egészben, hogy készítés közben egymás után jöttek elő a problémák:

-bármernnyire is precíz szerettem volna lenni, a csíkok nem teljesen egyformák, és kicsit bénán néztek ki egymás mellett

-az összeillesztés és a ragasztás elég sok időt vett igénybe, és közben a ragasztópisztoly teljesen átforrósodott, a ragasztó össze-vissza folyt (ezt a variációt ki is dobtam, mert randa lett)

-újra nekilendültem egy textilragasztóval, ami nem volt éppen olcsó, és azzal már jobban ment, de:

-ahhoz, hogy tartása legyen a tervezett darabnak, nagyon szorosan kellett a csíkokat egymás után csavarni és sokáig szorítani, hogy a ragasztó hasson, de így is előfordult, hogy ha elengedtem, akkor szétesett a darab, annyira nagy volt benne az ellenerő vagy mi

-ezt úgy oldottam meg, hogy el kezdtem gombostűzni a végeket, de akkor meg a szélek pöndörödtek fel...

Nagy nehezen elértem addig, hogy rá tudjak állni, és ki tudjam próbálni, hogy bírja-e a strapát, ha rendszeresen használjuk. Nem bírta. (Itt elérkeztem egy ponthoz, hogy megfogadtam, először jól átgondolom, hogy valami könnyen elkészithető-e vagy sem, s csak aztán állok neki ekkora hévvel...) Ùgyhogy úgy döntöttem, hogy alátét lesz belőle –annak viszont csini lett.

Tavaszváró

Nálam nyíló virágok helyett egy vastag, meleg duplasál/csősál van a palettán. 

Ìgy jár ugye, aki a popsifagyasztó hidegben elkezd valamit, aztán nem ér rá befejezni. Mondjuk az is igaz, hogy a sál hossza zabálta a fonalat, és a mintát is figyelnem kellett. Ès ha már minta: ezt úgy nevezetem el, hogy “kidőlök a sorból”-minta. 

A színkombináció merész, de nem vagyok a piros-fekete híve, nekem az egy túl egyértelmű kombináció. Egyébként az én világomban a piros és a rószaszín is összefér, de ez nyilván egyén kérdése. Van pl. egy barátnőm, aki szinte mindig piros feketében van, és nagyon illik hozzá, mert karakán csaj. 

Ha viszont most kinézek az ablakon, azt hiszem  a tél és a kötés időszaka nálam befejeződött (bár van még egy boleró-kezdeményem maradék fonalakból, majd meglátjuk…).

Tessék a gyümölcsöt!

Ezt a képregényt, vagy inkább rajzos szociológiai megfigyelést már régebben készítettem, és most találtam meg újra. Imádok régi rajzokat találni és elemezni, hogyan gondolkodtam korábban- mi maradt ugyanolyan, és mi változott.

Ezt a rajzomat azután készítettem, hogy Pestről Kölnbe költöztem, és feltűnt a "kulturális hangnem" különbség. Egyiket sem tartom szimpatikusnak, de érdemesnek tartottam megemlíteni vagy valahol lejegyezni.

Pesten utáltam, ahogy a kofák beszéltek az emberrel; mogorva, ellenséges hang. Németországban pedig a csilingelő túlzás idegesít az őszintétlenségével. Nem tudom, ki hogyan látja ezt a dolgot, nekem így jött le.

Kötött turbán

A segítségeteket kérném. Tudja valaki, hogyan kell turbánt kötni? Valami ilyesmit szeretnék, mint ami a képen van.

Forrás: www.pink.hu

Jubileumi kép

Gyorsan felteszem ezt a munkámat, mielőtt beköszön a Valentinná vált Bálint nap, és giccsessé válna az üzenete.

Szóval ez az első kombinált technikával készült képem: festettem, batikoltam, nyomdáztam, varrtam és ragasztottam. Mikor elkészült, felvarrtam egy kartonra és vatelinnel kitömtem. 

Az eredeti képen a lámpás nyomdázott volt, és tök jól nézett ki, csak amikor felakasztottuk a képet a falra, akkor vettük észre, hogy ferde… Majdnem megütött a guta a férjem nyugtatgatásai ellenére is (a szándék a lényeg, úgy is fújt a szél stb.), és folyamatosan azt néztem, hogy ez bizony görbe. 

Nem volt mese, leszedni, kivenni, kijavítani. Ez utóbbi több időt vett igénybe, mert nem tudtam, hogyan, de aztán úgy oldottam meg, hogy egy vastagabb oszlopot varrtam rá, ami úgy ahogy kitakarja. Felakasztottuk. Ránéztünk messziről: túl tömény a lila. Szóval bosszankodás, szitkozódás, majd ismét leakasztás és lámpabúra varrás. Ez a pár szó nálam hetekbe telett, de azért csak összejött.

Néhány magyarázat a képhez: januárban volt az 5. megismerkedési évfordulónk, és ez volt az ajándékom a férjem számára. A színek, vagyis a fekete, fehér és lila pedig a szoba hangulatához illeszkednek. Sajnos nem sikerült úgy lefényképeznem, hogy a színeket teljesen visszaadjam, szóval nem ilyen sárgás, mint amilyennek látszik. Ùgy látszik a vaku érzékeny a hypora...

De elkészült végre, és passzol hozzánk és a szobához is.

Èrdekes, hogy itt görbének látszik a lámpás, pedig nem az!

"Mi magunk" vászonra lettünk nyomtatva, és pelenkaöltéssel csupán kb. 4 óra alatt varrtam föl a képet.

A köveket elöször festettem, kivágtam és tisztázás nélkül ragasztottam. Nagyon jó hatásuk lett!

A lila értelme

Utálom, hogy nem innen származol

Vagy mi a fenét utál az, aki „külföldi-fóbiás“?

Aki olvassa a blogomat, az tudja, hogy sokat foglalkoztat az előítélet természete és megnyilvánulásai. Ezt a képregényemet régebben készítettem, de csak most jutottam el odáig, hogy beszkenneljem. Pontosabban most lett megint aktuális az életemben.

Még csak két napja voltam (nem laktam, csak nyaraltam!), Németországban, amikor megindult a lavina, és azóta az előítélet szerves része az életemnek. Sajnos. Könnyebb és szebb lenne nélküle, de velem együtt él, mint sok más baktérium is a kezemen, a belemben vagy a párnámon.

A héten ismét volt egy beszólás, ami elintézte a napomat. Nem azért, mert beszóltak. Azt szoktak néha. Hanem, mert nem volt lehetőségem visszavágni, és ez a legfrusztrálóbb. Egyszerűen beszólt, mikor meghallotta, hogy akcentussal beszélek, aztán levágta a telefont (a kinyomta a mobilt kifejezés sajnos nem elég kifejező). Hívjam vissza, és idegesítsem fel még jobban magam? Ugyan. Jön még kutyára dér, nácira külföldi, gyűlöletre magány, ostobára vész. Ha én most nem is, majd az élet elintézi, mit tegyen a gyűlölködővel.