Na, nem azért a nyúl ünnepe ez a stóla, mert közeleg a húsvét, hanem, mert ő a kísérleti nyulam ez ügyben. Aztán, mivel elkészültem vele, ezért ez nekem ünnep.
Elég sokáig tartott, ugyanis valami nem stimmelt a fonallal, és először is túl rövid lett, aztán meg nagyon szorosan kötöttem össze a két darabot. Aztán azt gondoltam, hogy így nem adhatom oda a születésnaposomnak, mert nagyon béna és hordhatatlan, így lebontottam a feléig, vagyis az összefércelésig, és egy irányba kötöttem tovább, amíg fonalam volt. Mellesleg fonal: nem találtam olyat, amilyet kerestem, így egy zoknifonalat kaptam az eladótól. Gondoltam, érti a dolgát. Később rájöttem, hogy valószínűleg mégsem, mert sztreccses fonal volt, és nem tudtam rendesen blokkolni… Még jó, hogy egyáltalán tágult.
Végülis tele van hibával, de ez az első stólám, ráadásul kínnal és keservvel összehozott stólám, ezért valahol büszke vagyok rá.
Aki járatos a fonalas blogokon, az már felismerte (khm, nem biztos), hogy ez a Barka kötősulijának a Vénusz stólája (Edinás kivitelben).
A sáltű Kricsár Annamaritól van, akit csak ajánlani tudok!
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen